A hétfői munkaszüneti napon, ami a 45. Londonban töltött napom volt, kimerészkedtem a városhatáron kívül és elvonatoztam Cambridge-be. A gyorsvonattal negyven perc az út és a negyven perc után a 15. századba érkeztem. A cambridge-i egyetemrendszer College-okra épül – vagyis önálló egyetemekre, amik sok száz éves épületekben, ugyanabban a városban tömörülnek. 31 College van Cambridge-ben, a legöregebb a Peterhouse, 1284-ben alapították Oxfordból menekülő diákok. A leggazdagabb a Trinity (ide járt Isaac Newton, Wittgenstein és a trónörökös Charles is), a legnagyobb a King’s, ami egyben az egyik legerősebb is a St. John’s, meg egy harmadik mellett, amelyik nem jut eszembe. Ez itt a King's teteje:




Minden College-hoz tartozik egy gyönyörű kápolna, valamint egy árnyas fákkal és virágokkal beültetett füves terület, ahol rendszerint fűre lépni tilos, kivéve a St. John’s előtt. Ugyanitt halad a Cam folyó is van, amin ladikon csónakáznak az emberek, bottal hajtják a folyó aljára szúrva, nem pedig evezővel.



Ex-cambridgi diák ismerőseim elmagyarázták azt is, hogy minden College-nak van az éves rendes bálja, ami College-onként másmilyen. A Trinity-é meglehetősen sznob, a St. John’s-é dilis. Azt is mesélték, hogy az egyik College-be jelentkezik az összes meleg, de egyrészt ezt nem hiszem el, másrészt elfelejtettem, hogy melyikbe és így már nem is olyan érdekes. Ez itt a St. John's és egy St. John's-szal fotózkodó, idióta turista:



A város kicsi, kb 100ezren lakják, ebből 20-30 ezer diák. Mindenki bringával jár, vagy olyan emeletes busszal, mint a londoni piros, csak itt zöld vagy kék.



Amellett, hogy ez a világ egyik legnevesebb egyetemi központja, a helyi szilikonvölgy is ez, a legtöbb cég a városban haladó IT-vagy biotechnológiai területen munkálkodó vállalat. És Cambridge-ben nemcsak a tudomány, hanem a kávézó- és pubélet is virágzik, alább egy cambridge-i pub vécéje látható.