Párizs pedig csodálatos volt, átmentem a nagy víz alatt vonattal - London és Párizs háztól házig két és fél óra volt. Kosaraztam és mulattam és horvát, izraeli, norvég, dán, portugál, olasz barátokat szereztem, a telefonom elveszett, a fényképezőgépem pedig elromlott, igazi veszteség, úgyhogy hetekkel ezelőtti, szövegfüggetlen képekkel oldom meg az illusztrációt. Ez itt egy kedves pár Hampsteaden:



Aztán szombaton még bevásároltam egy párizsi ábécében, többek között csigát és átvonatoztam Londonba, ahol özönvíz fogadott, meg KatusMárti, akivel megnéztük a férfigyűlölő osztrák asszony humoros kiállítását, meg végre a Speaker's Cornert is a Hyde Parkban.

Ott volt az a demagóg őszhajú férfi, aki arról beszélt, hogy miféle hüjeség már az iszlám és mekkora királyság a kereszténység, ott volt a fiatal fiú is a táblával, amin az a felirat állt, hogy "nincs mondanivalóm, csak most nincsen most jobb dolgom, úgyhogy idejöttem", ott volt a hentesnek öltözött férfi is, akit a szerelem vezetett ki az alkoholizmusból és a rasztafári fekete is, a legfurább, mert 666-os sátánista plakátok voltak előtte, viszont Boris Johnsonról, a vicces-szalonrasszista-biciklista, új londoni polgármesterről mondott valami érdektelen dolgot. Meg ott volt két lelkesen hadonászó fiú is, de éles szemmel megfigyeltem, hogy ők idióta északi turisták.

Warren streeti megállónál a vécé:

Mindjárt hazamegyek pár napra és jó lesz.